A jogos önvédelemről - Wing Tsun Kung-Fu Mosonmagyaróvár

East-European Wing Tsun Organization
Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

A jogos önvédelemről

Tanulóknak

Jogos önvédelem

Ha valaki úgy dönt, megpróbálja megvédeni magát és szeretteit, akkor fontos tisztában lenni azzal, hogy mikor teheti ezt meg, és meddig mehet el. Ez a leírás ebben segít kiigazodni:

A támadásnak „intézettnek” vagy „közvetlenül fenyegető” jellegűnek kell lennie. Intézettnek minősül a támadás akkor, ha az elkövető valamely a Btk. Különös részében büntetni rendelt bűncselekmény (szabálysértés) törvényi tényállásának megvalósítását már megkezdte, míg közvetlenül fenyegető a támadás akkor, ha a támadás megkezdésétől azonnal vagy igen rövid időn belül tartani lehet, és a támadás megvalósulásának akadálya nincs (például a támadó szúrásra emeli a kését).
A támadás mindig aktív cselekedet. A jogos védelmi helyzet mindaddig fennáll, ameddig a megtámadott reálisan tarthat a támadás megkezdésétől avagy folytatásától. Ha a fenyegető kijelentés egy esetleges későbbi bántalmazást helyez kilátásba, akkor viszont jogos védelemről nem lehet szó.

Nagyon fontos elem, hogy a támadásnak jogtalannak kell lennie. Az erőszak önmagában nem feltétlenül jogtalan.

Nem jogtalan a támadás, ha:
Jogszabály engedélyezi.
Végszükség vagy jogos védelem esetében
Házi fegyelmezési jog gyakorlása közben kerül rá sor.
Irreleváns a támadó cselekvőképessége, tévedése.

Amennyiben azonban a támadó, és a védekező egyaránt jogtalanul jár el, jogos védelemre egyikük sem hivatkozhat. Ide tartozik a kölcsönös tettlegesség, és a kiprovokált támadás is, azzal a fenntartással, hogy a provokációnak tettlegesnek kell lennie. Verbális provokáció nem zárja ki a jogos védelmi helyzetet.
2013. július 1-jén lépett hatályba a Büntető Törvénykönyv módosítása (2012. évi C. törvény), amely "a súlyos, erőszakos bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés biztosítására a jogos védelmi helyzetet kiszélesíti, és törvényi vélelmet állít fel arra, miszerint vannak esetek, amikor a jogtalan támadás oly módon történik, hogy a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen is irányult, és ilyenkor a jogtalan támadás körülményei megteremtik a lehetőséget a védekezés szükséges mértékének a túllépésére. Ez különösen olyankor lehet indokolt, amikor a megtámadott személytől fegyverrel akarják megszerezni a vagyontárgyait, vagy amikor éjjel jogtalanul behatolnak valakinek a lakásába, illetve a támadók számbeli fölénye is megalapozhatja ezt a feltételezést."

Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.
Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha:

   a) azt személy ellen
      aa) éjjel,
      ab) fegyveresen,
      ac) felfegyverkezve vagy
      ad) csoportosan
követik el,

   b) az a lakásba
     ba) éjjel,
     bb) fegyveresen,
     bc) felfegyverkezve vagy
     bd) csoportosan
történő jogtalan behatolás, vagy

   c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.
-Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.
-A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.

 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz